Játékszabályok - Nagyháborújáték

Főmenü:

A térkép és jelölései

Akkor nézzük meg, hogy mi is ez a játék tulajdonképpen. A játék alapvetően egy stratégiai játék, ahol az egyes szövetségi rendszerek (Antanat - Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország; Központi Hatalmak - Németország, Osztrák-Magyar Monarchia (bővebben – Törökország)) célja, hogy az ellenséges országokat legyőzzék vagy annyira meggyengítsék, hogy ne tudják a háborút folytatni. (bővebben - a játék győztese)
Hogyan lehet ezt elérni?

A térképen minden országnak van egy központja, ami a főváros (A). Ebből kiindulva láthattok különböző irányokba vonalakat, ezek a frontszakaszok (B). A frontszakaszokon pedig négyzetek jelölik a különböző fontosabb helységeket (C). A könnyebb átláthatóság kedvéért minden frontszakasznak van egy szimbóluma. A játékosok által irányított országok zászlójával ellátott helységek négyzetének szélén látható egy körbe írt gyár vagy népesség szinbólum. Ezek az adott ország tartalékait és akciópontjait jelölik (D).

Mire lehet ezt mind használni

Egy -egy frontszakaszon a legtöbb esetben két játékos hadserege tartózkodik és próbálja a másikat minél inkább a saját fővárosa felé szorítani.Amikor sikerül egy ellenséges hadseregnek a másik csapat fővárosába bevonulni, akkor az az ország kiesik a játékból. Az akciópontokkal tudjuk a frontszakaszon lévő hadseregek számát növelni, átcsoportosítani, lövészárkot építeni vagy támadást indítani. A sikeres támadáshoz azonban a kérdésekre is jól kell válaszolni. Minden kör elején, a valós történelmi szituációnak megfelelően, a játékosok megkapják az arra a körre vonatkozó tartalékaikat és akciópontjaikat. Ebből levonásra kerül 1, - szimbólumnak megfelelően, - minden ellenfél által megszállva tartott helység után.

Nézzünk erre egy példát!

Az akciópontok elosztása során minden csapat egyszerre feltette a tartalékosokat, áthelyezte

a kívánt egységeket, megépítette a lövészárkokat és kijejölte hol indít offencívát. Minden körben az egyik fél a kezdő, akinek az offencíváit elsőként kezeljük. Tételezzük fel, hogy a német hadsereg jelenleg az Aisne mentén állomásozik 6 egységgel. Vele szemben pedig a francia hadsereg Reimsben 2 egységgel.
A német hadsereg 1 akciópontot ezen a frontszakaszon offenzíva indítására költött. A támadó és a védő titokban 1-1 kérdést húz minden ott lévő 2 egysége után (bővebben - a kérdésekről). Tehát Németország 3, míg Franciaország 1 kérdést kap. Ez után a csapatok kapnak időt a kérdések megválaszolására. Amikor ez lejár, akkor mindkét fél letesz 1-1 kérdéskártyát és válaszol rá. Jó válasz esetén megkapják a kérdés válaszértékét. A támadótól egy értéket le kell vonni és a maradék érték áll szemben a védő értékével. A kisebb értékkel rendelkező játékos elveszít a különbözetnek megfelelő számú egységet. A következő kártya lerakásánál már nem kell értéket levonni a támadótól. Ez addig megy míg az egyik félnek van még kérdéskártya a kezében.

A támadó a kérdéskártya lerakása előtt bármikor dönthet úgy, hogy abbahagyja a támadást (például, ha nem tudja a választ a maradék kétdésre). A védő egy kör veresége esetén választhat az egység vesztés vagy a visszavonulás között (Bővebben – Visszavonulás). Amikor a védő úgy dönt, hogy visszavonul nem veszít egységet. Visszavonulás esetén a támadó a védő helyére lép és, ha maradt még kártyája a fentieknek megfelelően folytathatja a támadást. (bővebben - az elágazó frontszakaszokról) Amikor egy támadó nem saját területről halad tovább 1 egységet ott kell hagyni. (bővebben - az ellenséges területekről)

A példánkban tegyük fel, hogy Németország húzott két 1 és egy 3 pontos kérdést, míg a franciák egy darab 2 pontosat. Németország a 3 pontos kérdéssel kezd a franciák a meglévő kérdésükkel. Mindketten jól válaszolnak. Mivel a németeknek 1 értéket le kell vonni, így döntetlen az állás. Ekkor a párbaj pakliból húznak 1 kérdést. Ezt megnyerték a franciák a németek vesztenek 1 egységet. A következő lap 1 pontos, de erre a németek rosszul válaszolnak. Nem történik semmi. A harmadik kérdésük szintén 1 pontos és jól válaszolnak rá. A franciák választhatnak, hogy elvesztenek 1 egységet vagy visszalépnek 1 mezőt veszteség nélkül. Lépjenek vissza. A kör végén a front állása: 2 francia egység a Marne mentén, 4 német egység Reimsben és 1 az Aisne partján.

Ez a játék alapmechanikája. Ezen kívül egy-két nagyon ritka speciális eset fordulhat elő, de azok sem bonyolultabbak és az sem nagy probléma, ha azokkal nincs mindenki tisztában csak mondjuk a Vezérkari főnök. Ezzel el is érkeztünk az egyik fontos részhez: a karakterekhez!

A karakterek

A jéték során minden csapat 10-10 játékosa választ magának egy-egy karaktert, akiknek a játék során különböző feladatokat kell majd ellátniuk. Ez azt jelenti, hogy nem minden játékosnak kell ugyanazzal foglalkoznia a játék alatt, viszont a csapat sikeréhez össze kell dolgozni és az egyes karaktereknek felelősséget kell vállalniuk a saját feladatkörükért.

Nézzük meg mit is látunk egy karakterlapon és mit kell róla tudni. A felső részen (1) információkat találunk, mint a személyes adatok és egy kis életrajz. Alatta a hozzá kapcsolódó feladatkör és, amennyiben van, a feladatkörhöz tartozó frontszakaszok szimbóluma (2). A sárga csillaggal megjelölt szöveg a feladat kifejtését tartalmazza (3). Végül a körben található A betű mögött pedig a karakter akciója, amit a játék folyamán végrehajthat (4).

Nézzük elsőként a feladatokat. Esetünkben a szimbólumok kérdőjellel vannak elválasztva egymástól, ami azt jelenti, hogy a parancsnokunk ezen 4 frontszakasz valamelyikének a vezetését fogja megkapni (ezt az erre jogosult karakter döntheti el). Egy frontszakasz felügyelete igazából két feladattal jár: egyrészt az adott parancsnoknak kell felügyelnie, hogy a fronton elég egység álljon rendelkezésre a védekezéshez vagy támadáshoz, ha szükséges. A másik feladat pedig az adott frontszakaszhoz tartozó kérdések megválaszolásának segítése.

Ezt egy kicsi kifejtem. Minden frontszakasz egy meghatározott hadszíntérhez tartozik. Jelen példában látható 4 frontszakasz mindegyike a Nyugati Hadszíntérhez tartozik. Ennek azért van jelentősége, mert a Nyugati Hadszíntéren zajló eseményekhez a kérdéseket mindig az ide tartozó pakliból húzzuk. Ez a pakli pedig csak erre a hadszíntérre vonatkozó kérdéseket tartalmaz. Ebből következik, hogy aki egy Nyugati Hadszíntéren tevékenykedő parancsnok karakterét választja, annak érdemes az ide vonatkozó témakörökből készülni, ha szeretne sikeres parancsnok lenni.

A második pont a karakter akciója. Ezt meghatározott számban hajthatja csak végre egy játékos (jellemzően egyszer a játék során), tehát meg kell gondolni mikor érdemes bevetni. Ezt mindig értelemszerűen kell felhasználni. Jelen esetben a "Lovasrohamot" felhasználva lehetőség lenne a von Bülow frontszakaszán húzott kérdések közül kettőt újrahúzni. Ez megérheti akkor is, ha a húzott kérdésre nem tudja a csapat a választ vagy, ha csak egyszerűen olyan alacsony válaszértékű kérdéseket húztatok, hogy kevés lenne a sikeres támadáshoz.

Nagyjából ez a karakterek fő feladata, de a 10 féle karakter közül nem mindegyik a fronthoz kapcsolódik, hiszen Külügyminiszterekre, Miniszterelnökökre vagy Császárokra is szükség van.